III. fejezet: A sz�k�s

Inuyasha elkezdte a komolyabb edz�seket. M�r el�rte a 15 �ves kort. Lassan 7 �ve volt annak, hogy Sesshoumaru elszak�totta az anyj�t�l. Mostan�ban egyre t�bbet gondolt az asszonyra. Boldog-e n�lk�le? Vajon eml�kszik m�g r�? Vagy lehet, hogy az�ta tal�lt mag�nak egy m�sik f�rfit �s tal�n m�r gyerekei is sz�lettek? Vagy tal�n azt v�rja, hogy mikor t�r haza az elveszett fia?

–Sesshoumaru!

–Mit akarsz, k�ly�k? – Sesshoumaru egyre kev�sb� b�zott meg Inuyasha-ban. Ahogy a fi� n�tt egyre t�bb er�t fedezett fel mag�ba, �s egyre jobban fejl�d�tt a harci technik�ja is.

–Szeretn�k hazamenni!

–Mi bajod van? – Sesshoumaru nagyon meglep�d�tt. – Nem m�sz te sehova.

–Szeretn�k tal�lkozni az any�mmal.

–Minek? Az a n� m�r r�gen elfelejtett t�ged! Azt hiszed egy ostoba haland� eml�kezni fog a korcs fi�ra! Ha… ne nevettess! Szerintem �r�l, hogy megszabadult t�led!

–Az any�m nem ostoba! �s nem felejtett el engem

–Honnan tudod?! M�r r�gen elfeledkezett r�lad! – b�r Sesshoumaru tudta, hogy ez nem �gy van. Volt m�r az�ta az asszonyn�l �s l�tta rajta, hogy nagyon hi�nyzik neki a fia. M�g �vek m�lva is. Majdnem meg is sajn�lta…

–M�rpedig nem! Valahol �rzem, hogy v�r r�m! Haza akarok menni! Sokat tanultam! B�r nem �rtem mi�rt tan�tott�l!

–Ezt te nem is �rtheted! Ez tiszt�n d�moni, �s ugyeb�r, ha az eml�kezetem nem csal, te m�gcsak k�zel sem vagy d�mon! �s most takarodj aludni!

–Elegem van az �r�k�s parancsolgat�saidb�l! – fakadt ki, ki tudja hanyadszor. – Hazamegyek �s nem akad�lyozhatsz meg!!

–Mi bajod, k�ly�k? Azt hiszed, ha valamit kiny�gsz annak �gy is kell lennie!? Sajn�lom, hogy ki kell �br�nd�tsalak, de ez egy�ltal�n nem �gy van.

–M�rpedig eddig soha semmi nem teljes�lt, amit �n k�rtem, bezzeg amit te! Elegem van mindenb�l pl�ne bel�led!!! Hazamegyek �s k�sz!

–Pr�b�ld csak meg, de hidd el nagyon megb�nnod, ha megteszed! – Sesshoumaru hangja rideg �s kim�rt volt. Inuyasha megijedt t�le.

–Most fenyegetsz? – k�rdezte �sszeszor�tott fogakkal. – Akkor harcoljunk!

–Te bolond vagy! Velem akarsz harcolni?! Mit gondolsz mennyi az es�lye annak, hogy nem verem sz�t azt az ostoba fejed?

–Sokat tanultam! �gy �rzem, le tudn�lak gy�zni – mondta Inuyasha magabiztosan, csak az volt a probl�ma, hogy nem �gy �rzett. M�g soha nem l�tta a b�tyj�t harcolni. Nem is ismerte a harci technik�it. M�g valamikor nagyon r�gen l�tta �tv�ltozni d�monkuty�v�, amikor meg�lt egy er�s d�mont, de ez volt a legt�bb…

–Nem feleseln�k a helyedben, mert a v�g�n bed�h�d�k, �s hajlamos leszek meg�lni t�ged! Pedig m�g egy �vig nem tehetem. Meg�g�rtem ap�nknak. De hidd el, az�ta m�r ezerszer megb�ntam. –sajn�lkozva n�zett maga el� – Nem harcolhatok veled! Sajna m�g nem…

–M�rpedig fogsz! – azzal Inuyasha nekiugrott Sesshoumaru-nak. Amaz azonnal kit�rt el�le.

–Megmondtam! Nem harcolok! Ne is er�lk�dj!

De Inuyasha hajthatatlan volt. Az �sszes tanult t�mad�s�t felhaszn�lta, hogy harcra b�rja a b�tyj�t, de nem siker�lt neki, Sesshoumaru az �sszes t�mad�sa el�l kit�rt, ez�rt megpr�b�lt cselhez folyamodni.

–Aha! Sz�val a nagyhatalm� Sesshoumaru, a mindenki �ltal f�lt nagy harcos, nem mer ki�llni a "korcs" �ccs�vel! Mi van b�ty�, megijedt�l az �ccs�dt�l?

–Nyugi korcs! Engem nem h�zol fel. – azzal h�tat ford�tott neki �s elindult a barlang fel�, ahova berendezkedtek �jszak�ra.. Inuyasha felh�zta mag�t a nyugodt hangon, most h�tulr�l t�madt. Az utols� pillanatig azt hitte Sesshoumaru, nem veszi �szre, de t�vedett. Amint les�jtott volna a karmaival, m�r �rezte is Sesshoumaru szor�t�s�t a nyak�n. A d�mon p�r centivel tartotta a f�ld f�l�tt. Nagyon m�rges tekintetekkel figyelte amint Inuyasha pr�b�lt szabadulni a szor�t�sb�l.

–Valamit jegyezz meg �cs�m! – kezdte nyugodt hangon, majd ord�tani kezdett. – Soha… meg�rtetted!… SOHA SENKIT NEM T�MADHATSZ H�TBA!. Ezt egy �letre jegyezd meg! – majd d�h�ben m�g er�sebben szor�totta a fi� nyak�t.

–Eressz… el! – ny�gte Inuyasha. – Tegy�l le! Megfulladok…

Sesshoumaru legal�bb h�sz m�terre dobta el. Inuyasha nekicsap�dott egy f�nak �s ott is maradt…

Sesshoumaru sz�nalmasan n�zte a f�nak csap�dott alakot majd visszament a barlangba, de m�r tudta, hogy meg kell szegnie az apj�nak tett �g�ret�t. Fontos volt neki, hogy betartsa, de most m�r nem lehetett, m�r nem tehette… M�rcsak a saj�t �rdek�ben sem…

Inuyasha-nak sajogott mindene, m�g mindig �rezte a nyak�n a testv�re ujjait. A fej�t is j�l beverhette, mert nagyon sz�d�lt. D�h�sen n�zett a barlang fel�, ahol Sesshoumaru, az illatok szerint, m�r vacsor�zik. De Inuyasha d�nt�tt: nem megy be a barlangba. Nem megy t�bb� oda. Most m�r biztos volt benne, hogy haza fog menni. Nem tudta legy�zni Sesshoumaru-t, nem tudta kiharcolni a szabads�g�t, ez�rt d�nt�tt a sz�k�s mellett. Fel�llt a fa mell�l, k�rben�zett, hogy l�tja-e valaki majd szaladni kezdett. Egyel�re nem volt fontos hova, csak el innen, el min�l messzebbre. Nem is sejtette, hogy valaki figyeli �t. Ez a valaki a barlangb�l n�zte, mit csin�l. "Megmondtam, fi� – gondolta a d�mon – megmondtam, hogy megb�nod, ha elm�sz…"

–Bocs�ss meg, ap�m! – mondta hangosan. – Bocs�ss meg, de meg kell szegnem a neked tett �g�retemet! Meg kell szegnem, azt az �g�retemet, miszerint nem �l�m meg �t! M�resre kell tan�tanom a "kis�cs�met". Meg�rdemel egy utols� leck�t… – tette hozz� g�nyosan…